Tudatosság az, amikor teljesen a jelen pillanatban vagy. Amikor már megismerted önmagad, felismered az érzéseidet, s észreveszed azt is, ami kiváltotta őket. 

Tudatosan figyelsz a belső hangodra, nem nyomod el, hanem életed vezetőjeként fogadod el. Észreveszed azokat a jeleket magad körül, s az életedben, amit angyalaid küldenek neked, azért, hogy megvédjenek téged, vagy /és irányt mutassanak neked. 

Már nem engeded, hogy a külvilág befolyásoljon téged, bűntudatot keltsen benned, vagy olyasmire vegyen rá téged, amit a lelked mélyén határozottan ellenzel. Életeid során nagyon sokszor tetted meg azt, hogy lemondtál önmagadról, arról, amiben hittél, elfordultál Istentől, s helyette egy másik emberbe, egy vezetőbe, vagy a látható világ különböző szereplőibe helyezted a bizalmadat, s átadtad az irányítást a saját életed felett. Lehetett ez félelemből, önmagad, vagy a szeretteid féltéséből, aggódásból, a béke vágyából, kényszerből, s még sok minden más okból.

Már megtapasztaltad, hogy ez a viselkedésed nem vezetett olyan eredményre, amire számítottál, helyette fájdalom, szenvedés, s életeken át tartó bűntudat lett osztályrészed. 

Eljött az idő, hogy tudatosan nézz szembe a múlttal, a hibákkal, a másoknak való megfelelési kényszerrel, a hitetlenséggel, s letedd az évezredek óta cipelt terheket. Fogadd el önmagadat olyannak, ahogy Isten megteremtett téged. Higgy önmagadban, a belső hangodban, az égiekben, s tudd, hogy már senki nem kényszeríthed téged semmire, ha csak te is nem akarod azt. Helyezd magad Isten tenyerébe, hiszen ez az egyetlen hely, ahol biztonságban lehetsz. 

A szabadság hív téged, de a kalitkád ajtaját önmagadnak kell kinyitnod. Lehet, hogy soha nem is voltál bezárva, csak elhitették veled azt. Lehet, hogy mások zártak be, korlátoztak le téged, s az is lehet, hogy saját magad választottad ezt a megtapasztalást. Igazából teljesen mindegy. A legfontosabb most, hogy kilépj a másoknak való megfelelésből, vállald fel önnön igaz valódat, a hitedet, s hagyd hátra tudatosan mindazokat a helyzeteket, személyeket, ami gátol akadályoz, vagy egyszerűen nem fogad el téged.

Nyisd ki a szemed, s lélegezd be a szabadság illatát.  Vállald fel az ezzel járó  felelősséget.  Felelős vagy a döntéseidért, a szavaidért, tetteidért, az életedért, a gyermekeid életéért, s felelős vagy a világban létrejövő változásokért is.  Ha a lelkiismeretedre, a szíved szavára hallgatsz, akkor ez a felelősség könnyűvé válik. 

Amikor újra hiszel az isteni vezetésben, gondviselésben, hiszel önmagadban, akkor megleled elveszett erődet, önbizalmad feléled, s egyre többször találod meg a békét az életedben.

Bármi is történik a környezetedben, a világban, vagy akár a családodban, maradj tudatosan a béke és a szeretet állapotában. Lehet, hogy a külvilág, többiek viselkedése kizökkent néha, de ne engedd, hogy ez sokáig hasson rád. Tegyél határozott lépéseket, hozzál tudatos döntéseket, ha szükségét érzed ennek, de maradjon meg mindig a másik ember tisztelete a viselkedésedben. 

Olyan világban élünk most, ahol nézetek, hitrendszerek feszülnek egymásnak, akár egy családon belül is.  Ebből a helyzetből csak tudatossággal, elfogadással, tisztelettel, s szeretettel lehet kiemelkedni. 

” Élni és élni hagyni, szeretni, elfogadni, s mindig a saját szívedet követni” – legyen ez a mottód, bárhol vagy, bármit csinálsz, s bárki is vesz körül. 

Áldás rád! 🙏💖🌟

Szeretettel: Balogh Andrea