Vannak napok, amikor igazán érzed, hogy élsz. A szíved szinte dalra fakad örömében, áramolsz az élettel, nevetsz önmagadra, s mindenkire körülötted. Csodának élsz meg minden pillanatot, s az élet válaszol az érzéseidre, s még több mindent küld hozzád, aminek örülhetsz. 

S vannak napok, amiket szürkének, sötétnek élsz meg. Ekkor lehetsz dühös, haragos az életre, emberekre, vagy a történésekre, eláraszthat a félelem, aggódhatsz, s még számtalan módon keserítheted meg saját és családod életét. Néha olyan napok is akadnak, amikor ezek a fent említett dolgok váltakoznak. Jókedvűen ébredsz, vagy tudatosan teszel, gondolsz valamit, ami örömmel, békével tölt el. Aztán hirtelen történik valami, szeretteid, a munkatársaid, barátaid, vagy te magad állítanak bele olyan szituációba, ahol felbukkannak a rossz érzések. 

Mit tudsz tenni, hogy megakadályozd, megállítsd a hangulatod, az érzéseid elromlását? Légy figyelmes, légy jelen! 

Hogyan tudod fókuszodat a jelen pillanatra összpontosítani? Légy tudatában a légzésednek! – írja Eckhard Tolle. Figyeld a légzés érzését! Érezd, ahogy a levegő ki – és beáramlik! Ha tudatában vagy a légzésednek, az a jelen pillanatba kényszerít, ami minden belső átalakulás kulcsa. Valahányszor tudatosítod a légzésedet, tökéletesen a jelenben vagy. Azt is észreveheted, hogy képtelenség egyszerre gondolkozni, és a légzésed tudatában lenni. A tudatos légzés leállítja az elmédet. 

A tudatos légzéssel újra a középpontodba tudsz helyezkedni, ahonnan reagálva már bölcs belső éned irányít majd téged, s nem az indulataid. Pár mély lélegzetvétel után már másképp reagálsz a dolgokra, helyzetekre, mint ahogy enélkül tetted volna. 

Ezt a tudatos lélegzést nem csak nehéz szituációkban alkalmazhatod, hanem életed állandó részévé is teheted. Ha napi szinten gyakorlod ezt, megváltozik az életed, s minden körülötted. Nem szükséges hozzá az a nyugodt, ellazult állapot, ami a meditációk sajátja, tudatosan lélegezni, figyelni a testedre minden hétköznapi elfoglaltság, főzés, mosogatás, autóvezetés alatt is lehetséges. 

Ahhoz, hogy kiterjeszd a tudatos lélegzéssel megtapasztalt nyugalmat, figyelmedet átviheted az egész testedben szétterjedten meglévő elevenségérzésre. A legtöbb embert oly mértékben lekötik gondolataik, érzéseik, annyira azonosulnak a fejükben karattyoló hanggal, hogy nem érzik a bennük lévő életteliséget. Belső jóllét hiányában pótszereket kezdhetsz keresni, és valami olyant is, ami elfedi azt a folyamatos nyugtalanságot, amit akkor érzel, amikor nem állsz kapcsolatban azzal az elevenséggel, ami pedig mindig rendelkezésedre áll. Ilyenkor a pótszer: a drog, alkohol okozta feldobottság, vagy tompaság, az érzékszervek túlingerlése pl. extrém hangos zenével, az izgalom, a borzongás, vagy valamilyen veszélyes tevékenység, szexmánia, esetleg kapcsolati dráma. 

Amikor megtalálod a belső középpontodat, megéled a pillanat varászát, már nem lesz szükséged az előbb felsorolt dolgokra, mert életed kiteljesedik, s minden pillanatot boldognak élhetsz meg. 

Ekhard Tolle szerint nagyon fontos a tudatos jelenlét az élet minden pillanatában.  Életed legfontosabb, elsőrendű kapcsolata : kapcsolatod a Mosttal, írja az Új Föld című könyvében. Pontosabban azzal a formával, amit a most felvesz; tehát azzal, ami van, illetve azzal, ami történik. Tedd fel a kérdést: Azt akarom, hogy a jelen pillanat a barátom, vagy az ellenségem legyen? A jelen pillanat elválaszthatatlan az élettől, ezért ekkor valójában azt döntöd el: milyen kapcsolatban akarsz lenni az élettel. 

Ha eldöntötted, hogy a jelen pillanatot a barátoddá akarod tenni, akkor az első lépés: viszonyulj hozzá barátságosan. Bármilyen álruhában jön, üdvözöld és hamarosan megtapasztalod az eredményét. Az élet barátságos lesz veled, az emberek segítőkésszé, a körülmények támogatóvá válnak. Ez az egyetlen döntés a teljes valóságodat megváltoztatja. De ezt a döntést újra és újra meg kell hoznod, amíg természetes létállapotoddá válik. 

A döntés, hogy a jelen pillanatot a barátoddá teszed, véget vet az egonak. Az ego ugyanis soha nem áll összhangban a jelennel. Általában három módon viszonyul a jelen pillanathoz: vagy elérendő végcél eszközének, akadálynak, vagy ellenségnek tekinti. 

Ha valamilyen végcél elérésének eszköze számodra a jelen pillanat, akkor a jövőben élsz, amikor a célodat meg akarod valósítani. Sohasem vagy teljesen itt, mert mindig azzal foglalatoskodsz, hogy valahová máshova próbálj eljutni.

Ha akadályként tekintesz rá, akkor megjelenik a türelmetlenség, a frusztráció, a stressz. Az életet ekkor problémának látod, amiket meg kell oldani ahhoz, hogy majd boldogan élj. A gond: minden megoldott probléma egy újabbat hoz elő. „Azzá válok, amivé óhajtod” – mondja az élet. „Ha problémának látsz, probléma leszek számodra. Ha akadályként tekintesz rám, akadály leszek. „

Ha ellenségként tekintesz a jelen pillanatra, akkor gyűlölöd, amit csinálsz, panaszkodsz a környezetedre, átkozod azt, ami történik vagy történt, a belső párbeszédedben rengeteg a ” kéne, nem kéne”, a hibáztatás és a vádolás. Az életet ellenségeddé teszed, ezért az élet azt mondja: ” Ha háborút akarsz, hát háborút kapsz.” 

Mivel mindig mindössze a jelen pillanat fölött rendelkezel, vedd észre, ha a mosthoz való hozzáállásod hibás. A meglátás a felbukkanó jelenlét. Amint észreveszed a diszfunkciót, az kezd megszűnni. A meglátással érkezik a döntés ereje: a mostra igent mondás választásának lehetősége, a jelen pillanatot barátoddá tevés lehetősége. 

Amikor elsajátítottad a tudatos légzés, s a jelen pillanatban élés képességét, tanítsd meg ezt a gyermekeidnek is. A gyermekeken gyorsan eluralkodnak az érzéseik, sokszor anélkül, hogy meg tudnák fogalmazni a  miérteket. Eszközökre van szükségük, hogyan tudnak felülemelkedni a dühükön, a haragon, a megbántottságukon. Tanítsd meg nekik a mély lélegzetvételek gyakorlatát, fontosságát. Taníthatsz a példáddal is, amikor te teszed meg ezeket a dolgokat, s utána elmagyarázod a testedben, érzelmeidben bekövetkezett változásokat.

A jelen pillanatban élés inkább a gyermekek sajátja. Tanulj meg tőlük élvezni a pillanatot, anélkül, hogy a múlton, vagy a jövőn gondolkodnál. Légy velük gyermek újra, engedd belső gyermekedet előbújni, megmutatkozni, s élvezni azt, ami van.

Szeretet és áldás kísérjen ezen az úton!

Balogh Andrea