Mondd csak, drága lélek, hogy állsz a türelemmel? Megengeded-e, hogy az események néha maguktól kibontakozzanak, te magad s a szeretteid a maguk tempójában változzanak, esetleg ne változzanak?
Ha egy kicsit is elbizonytalanodtál a válasszal, tudd, hogy nem vagy egyedül. Mi mindannyian szeretnénk a dolgokat írányítani, a lehető leggyorsabban elérni a céljainkat, s abban is biztos vagyok, hogyha egy körülöttünk élő személyre nézünk, pontosan tudjuk, érezzük, mi lenne számára a legjobb.
De biztos vagy benne, hogy az, amit olyan nagyon, s úgy szeretnél, legyen ez történés, önmagad vagy egy szeretett személy megváltozása, az a helyes út ?
A nagy akarás, ami benned van, néha gátat szab egy még jobbnak, egy olyan megoldásnak, amit most, ebben a pillanatban el sem tudsz képzelni. Természetesen kell a határozottság, kell a céltudatosság céljaid eléréséhez, ám időnként érdemes megállni, megpihenni, illetve, amikor összezavarodik benned minden, amikor kicsit elbizonytalankodsz, akkor abbahagyni az erőteljes akarást, s az irányítást. „Megvárni, hogy a lelked utolérjen téged. „
A csendben, a nyugalomban előbb utóbb megérkeznek a válaszok, a megoldások, vagy olyan váratlan események, amik talán egy más irányba fordítják az eddig megkezdett utadat. Amikor türelmes vagy, nem kapkodsz, s nem siettetsz dolgokat, akkor van ideje az Univerzumnak, az angyaloknak, hogy elhozzák hozzád mindazt, amire olyan nagyon vágysz.
Amikor pedig a szeretett személy megsegítése, esetleg megváltoztatása lenne a célod, gondolj arra, hogy amit te gondolsz, az a te utad lenne, ami a te tapasztalataidra épül. Ám ennek a személynek, legyen a gyermeked, a párod, édesanyád, édesapád, vagy a barátatod, a saját útját kell járnia, saját tapasztalatot szereznie, önmaga megtalálnia a választ mindarra, ami nem működik az életében. Az az igazi változás, ami belülről indul, amikor Ő maga jön rá megoldásra. Ám az is lehetséges, hogy nem akar, vagy nem tud változni. Ha feltétel nélkül szereted őt, akkor ezt is el tudod fogadni, hiszen ez a fajta szeretet nem attól függ, hogy milyen a másik, hanem hogy mennyire mély a szeretet benned.
Az egyetlen dolgod vele s önmagaddal kapcsolatban, hogy feltétel nélküli szeretettel veszel körbe mindenkit, tartod a teret önmagad, s a másik számára. Türelmes vagy akkor, amikor bukdácsolsz, bukdácsol, s akkor, amikor nem az, s nem úgy történik, amit te szeretnél. Visszatérve szeretteidre, anácsot adsz, amikor kéri, s hallgatsz, amikor maga akarja megoldani a problémáit, dolgait. Határokat húzol, amikor úgy érzed, hogy a viselkedése nem elfogadható számodra, s szeretettel közlöd is azt. Amikor ezek a határok nem találnak megértésre, elfogadásra, akkor önmagad békéjét választod, megtartva a szeretetet, bármit is jelentsen ez számodra.
Járod a saját utadat, megteszel mindent, hogy boldog legyél a saját életedben, bármilyen körülmények is vegyenek körbe téged. Türelmet, elfogadást, feltétel nélküli szeretetet tanulsz és gyakorolsz, s szép lassan megváltozik az életed.
Az egyik legnagyobb áldás az lesz elsőként, hogy meg tudod engedni önmagadnak, majd a szeretteidnek, hogy mindenki önmaga lehessen. Mindannyian úgy érkeztünk erre a világra, hogy beteljesítsük a sorsunkat, küldetésünket. S ezt legjobban egy szerető, elfogadó térben tudjuk megtenni. Ha ebben a pillanatban nincs ilyen tér körülötted, akkor tudd, hogy bármikor létrehozhatod azt.
Kívánok békét, megnyugvást, majd erőt s kitartást, hogy türelmes tudj lenni önmagaddal és a szeretteiddel! Áldás kísérjen ezen az úton! 🩷🙏
Szívből, szeretettel:
Balogh Andrea Beáta
Kép: pinterest.com