Biztos érezted már, amikor egy egy nehéz élethelyzet vagy egy konfliktus békés, szeretetteli megoldása után szárnyra kap a lelked.

Ez egy olyan érzés, mint amikor egy vizsgafeladatot kapsz a Teremtőtől, az élettől, s ha jól megoldottad, akkor jutalmul csodálatosan szabaddá válik a szíved. Újra lehetőséget kaptál, hogy még jobban megismerhesd önmagadat, a másikat, a világot, amit teremtettél, s ráláthatsz arra is, amit teremteni akarsz.

Ha egy nehéz élethelyzetet oldottál meg, felfedezed önnön erődet, kitartásodat, a tenni, változtatni akarásodat. Azt, hogy bármit szeretnél az életben, el is tudod érni. Csak hinned kell benne, látni a célt, s tenni érte. Felálltál, harcoltál ( legtöbbször önmagaddal, vagy akár másokkal is,) s a végén ráléptél életed igaz ösvényére. 

Konfliktusok bizony akadnak körülöttünk, velünk, de a legmélyebb fájdalmat, a legnagyobb változtatni, megoldani akarást kiváltó harcokat szeretteinkkel, s önmagunkkal vívjuk. 

Azért lettünk egy család, mert lelkünk mélyén nagyon hasonlóak vagyunk, ugyanazokat az Isteni törvényeket tartjuk fontosnak, s talán hasonló hibákkal is rendelkezünk, még akkor is, ha felszín mást mutat. Egymást választottuk azért, hogy segítsük, támogassuk, s fejlődésre ösztökéljük egymást. 

Pont ezért, a legnagyobb tükröket is szeretteinktől kapjuk, akik megmutatják nekünk, hol kell változnunk, mit kell kijavítanunk önmagunkban.

Nagyon fájdalmas néha belenézni ezekbe a tükrökbe. Van úgy, hogy messzire futnánk, vagy bezárkóznánk egy védelmet nyújtó barlangba, hogy senki ne érhesse el lelkünk olyan zugát, ahol esetleg hibáink, vagy sebeink rejtőznek. Ezek a sebek fájnak, gyógyításra szorulnak, de könnyebbnek tűnik elnyomni, elbújtatni, mint a felszínre hozni, szembenézni vele. Észrevenni, hogy van, létezik, s meggyógyítani, kijavítani.

Ez legtöbbször olyankor történik meg, amikor azt hiszed, hogy a világod, az életed látszólag rendben van, s elég egy szó, egy nézés, egy mozdulat, ami felkavar mindent. 

Légy hálás szeretteidnek, az életnek ezekért a szavakért, tettekért, konfliktusokért, vagy akár erőt próbáló akadályokért az utadon. Tanítani, önmagadra rálátni jönnek. Fogadd őket szeretettel!

Megtisztulsz minden nehézség után, s a boldogság kék madara ekkor a válladra röppen. Őrizd meg ezt az érzést, a felszabadulás, a megkönnyebülés, az áradó szeretet érzését magadban. Tudd, hogy a kék madár csak pillanatokig marad veled, hamar tovaszáll, hiszen tanulni, dolgozni, változni, s önmagadat, a családodat, s a világot boldogabbá tenni jöttél a földre. Igaz, hogy sok munka vár rád ezen a téren, de ne feledd, hogy a béke, s a boldogság vissza és vissza fog térni hozzád, mindaddig, amíg állandó társad nem marad.  

Áldás rád! 🙏💖

Szeretettel: Balogh Andrea