Az én nevem az, hogy vagyok.
Megállt. Vártam. Egy idő múlva
Újra megszólalt.
„Tudod, amikor a múltban élsz,
Annak minden hibájával és bánatával,
Az bizony nehéz dolog.
Ott ugyanis nem vagyok veled.
Az én nevem nem az, hogy voltam.
Amikor a jövőben élsz,
Annak minden gondjával és félelmével,
Bizony az is nehéz.
Ott sem vagyok veled.
Az én nevem nem az hogy leszek.
Ha viszont a jelen pillanataiban élsz,
Könnyű a dolgod.
Ott veled vagyok
Mert az én nevem: vagyok.