Meglátod -e a csodát, ami körülvesz téged? Érzed -e a melengető napsugarat a bőrödön, a virágok édes illatát, ami betölti a levegőt, s a szívedben ébredő szeretetet minden s mindenki iránt? Szereted -e önmagadat, s minden élőlényt, embert állatot, növényt úgy, ahogy a jó Isten szeret téged?

 

Ha csak egy kérdésre is igennel feleltél, akkor már jó úton jársz. Megtaláltad, Isten s a szeretet útját. Menj tovább, haladj ezen az ösvényen, s ne engedd, hogy bármi, vagy bárki eltérítsen téged.

 

Ha bármi vagy bárki olyan keresztezi az utadat, ami félelmet, aggodalmat, haragot hoz fel belőled, vagy áraszt feléd, légy nagyon hálás. Az égiek, vagy akár a többi ember csak megvilágította számodra azt, ahol még dolgod van, vagy éppen a tudatosságodra van szükség.

 

Ha az érzések a tiéid, akkor dolgozz azon, hogy ezeket az érzéseket átlényegíts szeretetté, elfogadássá, megbocsájtássá, megértéssé. Segíthet, ha elképzelsz egy hatalmas ibolya színű lángot, s belehelyezed az összes olyan érzést, helyzetet, amit már nem akarsz cipelni, ami akadályozza azt, hogy megéld, s kiáraszd Isten szeretetét a világra.

 

Kérheted az égiek segítségét is, szeretettel, s alázattal, hogy vigyék magukkal, távolítsák el ezeket a dolgokat az életedből.

 

S dönthetsz tudatosan is, hogy elég már ezekből a negatív érzésekből, már nem akarod soha érezni őket, végleg meg akarsz szabadulni tőlük. S ezentúl úgy gondolkodsz, cselekszel, hogy a magadnak tett ígéretedet betartsd.

 

Ha az érzések nem a tieid, hanem valaki más akar téged társául a saját gondjaihoz, akkor itt az ideje, hogy kedvesen, de határozottan meghúzd a határaidat, s ellépj tőle, s ideiglenesen, pár órára, vagy napra, vagy akár végérvényesen búcsút végy tőle. A döntés a tiéd, s soha senkinek nincs s nem is lehet hatalma feletted.

 

Húsvét a megújulás, az új megszületésének, Jézus, s a te igaz isteni önvalód feltámadásának is az ünnepe.

 

A természet éled, virágot bont, s maga mögött hagyja a tél zord, fagyos világát.

 

Benned is ugyanígy ébredezik egy apró MAG, hogy majd szárba szökjön, s virágot bontson. De előtte még dolgod van. Eltüntetni mindazt, ami a növekedésed, a virágzásod útjában áll.

 

Fordítsd hát figyelmedet belülre, figyeld meg az érzéseidet, a gondolataidat, mindazt, amit teszel, vagy mondasz. Engedd, hogy meghaljon a régi, az önző, a mártír, a mindenkit maga elé engedő, vagy épp mindenkin átgázoló, a meghúzódó, az aggódó, vagy a törtető éned. S megszülessen, újjáéledjen az az önvalód aki szeretetet hoz a világba, akinek éppúgy fontos a társai boldogsága, mint önnön jóléte, s akinek Istenbe vetett hite szilárd, megdönthetetlen, s ez vezeti minden megnyilvánulását.

 

Éld meg a húsvét szent ünnepét úgy, mint Isten csodálatos ígéretét, hogy a világban minden rendben van, rendben lesz, ha az ő szavát követjük, ha a törvényeit megtartjuk, s egymást feltétel nélkül szeretjük.

 

Áldott, békés, szeretetben megújuló Húsvéti Ünnepeket kívánok mindenkinek!

 

Balogh Andrea