Hála az, amikor Istennel beszélgetsz. Amikor megköszönöd mindazt, amit az életedbe hozott, embereket, dolgokat, eseményeket. 

Lehetőségeket s tanulságokat. Szeretetet és elutasítást, egészséget és betegséget. Mindazt, ami fáj, s mindazt, aminek örülhetsz. 

Minden miattad, s érted érkezett az életedbe, azért, hogy jobb emberré válhass. 

Köszönd meg, hogy megtapasztalhatod mindazt, ami körülvesz téged. Köszönd meg, hogy segít a dolgokat több nézőpontból, a szeretet szemével is látni. Köszönd meg, hogy elegendő erőt ad az utadhoz, a változáshoz, s a változtatáshoz. 

Köszönöm! – Ez a szó egyike a varászszavaknak, ami megváltoztatja az életedet. De csak akkor, ha mögötte ott a hála érzése is. 

Mondd olyan gyakran a párodnak, a gyermekeidnek, a szüleidnek, a barátaidnak, vagy bárkinek, ahányszor csak érzed. Légy hálás mindenért, ami az utadba kerül, s meglásd, az élet még több mindent küld, amiért hálás lehetsz.

Olyan sokszor nem értékeljük mindazt, ami van az életünkben. Sóvárgunk másra, jobbra, többre. Pedig ha észrevennénk, s értékelnénk a jót, a szépet ott, ahol éppen vagyunk, vagy abban, ami éppen a miénk, akkor az változna olyan szeretettelivé, ragyogóvá, mint az, amire vágyunk. 

Az Új Kor családjában a Hála az egyik legfontosabb érzés a Szeretet mellett, ami eltölt mindannyiónkat. Hálásak vagyunk a családunkért, egymásért, s mindazért, ami az életünkben felbukkan. S hálánkat ki is fejezzük, imával, hálaadással az égiek felé, s a ” Köszönöm” szóval, gesztussal a többiek, s önmagunk felé. A hála érzése megváltoztatja a gondolkodásunkat, azt, ahogyan a dolgokat látjuk, s majd azt, ahogyan megtapasztaljuk. Áldás, béke, nyugalom és boldogság költözik általa a szívünkbe,  s az otthonunkba. S ez így van. 

Balogh Andrea