A gyerek nem azért rossz, mert az akar lenni.
Egy édesanya egy nap beült a kislánya mellé az óvodába, hogy mesét olvasson neki. Figyelmes lett egy pár másodperces interakcióra, amikor az egyik kisfiú azzal a panasszal ment oda az óvónőjéhez, hogy a barátja kicsúfolta. Az óvónő azt mondta a csúfolódónak: Gyere csak, és segíts nekem megbizonyosodni arról, hogy van elég tej az uzsonna mellé. Az anyukának a szava is elállt, mert ez pont nem az a reakció volt, amire számított, és főleg nem az, amit ő alkalmazott volna.
Az óvónő egy egyszerű mondattal kiragadta a gúnyolódó gyereket a konfliktushelyzetből, eltérítette őt a csúfolódás élvezetétől, megadta neki azt a figyelmet, amire a gyerek éppen vágyott, és az osztály hasznos tagjává tette.
Varázslatos fegyelem
Képzeld csak el, ha az óvónő ehelyett leszidja a többiek előtt, vagy büntetésképp a sarokba állítja: azzal a kis gúnyolódót különcnek bélyegezte volna, aki csak akkor kap figyelmet, ha másokat sérteget. Az óvónő meglátása annyira letaglózta az újságíró anyukát, hogy gyakorlott tanároktól összegyűjtött még néhány fegyelmezési módszert, ami nem a gyerek kárára, hanem éppen a javára válik.
Ha azt gondolod, hogy a professzionális nevelők valamiféle varázslatos technikával bírják rá a gyerekeket arra, hogy hét-nyolc órán át jól viselkedjenek, meg fogsz lepődni, hogy mennyire kézenfekvőek az egyes stratégiáik. Még akkor is, ha neked esetleg nem ezek a nevelési lépések jutnának először eszedbe.
Amikor lökdösődik
Michelle Mertes egy wisconsini iskolában tanít elsősöket. Amikor azt látja, hogy két gyerek ugyanazért a játékért tolakodik, ezt mondja nekik: Peter és David, kérlek, válasszatok valami mást. Hogy miért?
– A gyerekek általában tudják, hogy mit csinálnak rosszul, és ennek a technikának az alkalmazása lehetőséget ad nekik arra, hogy a döntésük megváltoztatásával büszkévé tegyenek engem. Ha egy csalódott felnőttet látnak, az sokkal erőteljesebb hatást ér el náluk, mint az, ha kiabálnának velük. Ha pedig ez sem segít, akkor elveszek az illető gyerektől valamilyen kiváltságot, például nem ülhet a legjobb barátja mellé.
Szemkontaktus
Nick Ferreira tanár és nevelési tanácsadó legjobb útmutatása, hogy ha szeretnél valamit megértetni a gyerekkel, térdelj le hozzá.
– A legtöbb nő ilyenkor általában ösztönösen feláll, és a magasból magyaráz a gyereknek, míg a férfiak többnyire letérdelnek, és szemtől szemben beszélnek vele. Ha szó szerint lemész a gyerek szintjére, azzal egy félelmetes interakciót átalakítasz egy direkt, egyenlő erőviszonyú beszélgetéssé. Így a gyerek máris szívélyesebben reagál, és könnyebben megérti a helyzetet.
Adj neki szupererőt!
Ha a gyerek rendszeresen csúnyán viselkedik ugyanazt a dolgot illetően, találd meg benne a pozitívumot, és segíts neki jóra, nem pedig rosszra használni ezt a szupererőt. Christine Herring harmadikosokat tanít Pennsylvaniában. Egy tipikus esetet emelt ki, ami az egyik, osztályába járó kislánynál folyton előjött. A lány mindig nagyon főnökösködő volt, ezért az osztálytársai automatikusan elutasították, ennek következtében pedig ő még csúnyábban viselkedett. Azt mondta neki:
– Tudod, nagyon erős személyiséged van, és egyszer még belőled lehet az Egyesült Államok elnöke. Ám ahhoz, hogy elnök lehess, az kell, hogy az emberek kedveljenek. A barátaid nem szeretik, amikor irányítgatod őket. Gondolj úgy magadra, mintha már most elnökkiképzésen lennél, és kezdj el tényleg dolgozni azon, hogy tiszteled az osztálytársaidat. Hallgasd meg őket, és tanuld meg, mikor van szükségük irányításra.
Onnantól, hogy Herring megtanította a kislánynak, mikor érdemes használnia az erős vezetői készségét – mint például egy játék megszervezése -, a dolgok sokkal simábban mentek az osztályban. Ha a gyerek nem tud nyugton maradni, a szuperereje lehet az energikusság. Tanítsd meg neki, mikor a legérdemesebb használnia, például a takarításnál övé lehet a bejegyzett gyorsasági rekord. Ha máshol, máshogyan veti be a szuperképességét, például rohangál az osztályban, vagy ugrál a kanapén, mondd azt neki: nem használod megfelelően a szupererődet. Egy idő után meg fogja érteni.
Amikor nem hallgat rád
Joan Rice általános iskolai tanár módszere, hogy a menj szót lecseréli a gyere velem kifejezésre. Ahelyett, hogy azt mondanád, menj, ülj le ebédelni, mondd neki, hogy gyere velem, hogy leülhess az asztalhoz ebédelni. Ez az apró változtatás a hangnemet és a helyzetet konfrontációból kooperációvá alakítja, így valószínűleg a gyerek nem áll ellen. Plusz, ha kézen fogod, arra a helyre irányíthatod, ahová szeretnéd, hogy üljön.
Maribeth Boelt óvónő szerint az asszertivitás nagyon fontos. Ha határozottan állsz a gyerek elé, és azt mondod, oké, ma kitakarítjuk a garázst, az sokkal hatékonyabban működik, mint az, ha azt mondanád: arra gondoltam, ma kitakaríthatnánk a garázst. Így a gyerek számára sem lesz kérdés, ki a főnök – persze, utasítgatásra nincs szükség. Boelt szerint a gyereknek inkább egy szurkoló kell, aki optimista, és határozottan vázolja, mi a teendő. Plusz segítség, ha először a nevén szólítod, és utána mondod el, mit szeretnél.
Ha illetlenül viselkedik
Hope Zettwoch ötödikeseket tanít Connecticutban, és arra esküszik, hagyni kell, hogy a gyerek hozzon meg szabályokat. Előfordulhat, hogy amit ő mond, szigorúbb lesz, mint amit te állítanál fel.
– Év elején mindig leülünk az osztályban, és mindenki elmondja, mit vár el az osztálytermen belül másoktól és önmagától. Ezután sok időt töltünk azzal, hogy ezeket átbeszéljük. Ettől azt érzik, ők is felelősei a kialakított közös életünknek. Az is segíthet, ha lerajzoltatod velük, milyen viselkedési szabályokat várnak el.
A gyerek viselkedészavarán segít, ha hasznosnak érzi magát. Ha tudod, hogy miben jó, adj neki azzal kapcsolatos feladatot. Ha szeret kertészkedni, mindig ő nyissa ki, és zárja el a kerti locsolót. Utána pedig mindig köszönd meg neki, de ne csinálj nagy ügyet a hálálkodásból. Ez azért fontos, mert így nem jutalomért végzi el a feladatot, hanem az önbizalma fenntartásáért és a szülő vagy tanár tiszteletéért. Otthon, ha elég idős, felelős lehet a mosogatógép kipakolásáért, vagy ő nézzen körül a lakásban, hogy minden lámpát lekapcsoltatok-e, mielőtt elmentek.
Mire jó egy kis kuckó?
Zettwoch szerint minden gyereknek kellene egy csendes, kényelmes kuckó tévé és egyéb elektronika nélkül, ahová elvonulhat, ha szomorú, ingerült vagy túlterhelt. Ugyanide elvezetheted a gyereket akkor is, ha helytelenül viselkedik. Az ő osztálytermükben egy óriási babzsákfotel szolgálja ezt a célt.
– A gyerek maga is dönthet úgy, hogy szüksége van egy kis szünetre, de te is mondhatod neki, hogy most vonuljon el egy kicsit. Fontos, hogy ez nem büntetést jelent, és nem is kizárást a társaságból, amikor mindenki más jól elvan. Akkor, amikor a dolgok rendben mennek az osztályban, minden gyereknek adok lehetőséget arra, hogy elvonuljon a babzsákfotelbe.
Ebből tudják, milyen érzés szünetet tartani, és érzik, hogy ez nem büntetés vagy valami rossznak a következménye. Ezt a kuckós technikát pedig fordítva is lehet alkalmazni: ha a gyerek helytelenül viselkedik, elveheted tőle ideiglenesen a kiváltságot, hogy bemehet a kuckóba.
www.femina.hu