Minden ember életében csoda az, amikor gyermeke születik. A teremtés, s a szeretet csodája. Isten hite, s bizalma benned, amikor rád bízta a hozzád érkező kicsiny lelket, hogy vigyázz rá, gondoskodj róla, s majd biztonságban engedd az életbe kilépni. 

Hatalmas megtiszteltetés, s felelősség is ez számodra, hiszen Isten, s gyermeked még megszületése előtt téged választott, mint a legeslegmegfelelőbb személyt erre a feladatra.  Ugyanakkor a gyermeked számára is megtiszteltetés, hogy elfogadtad ezt a feladatot, hiszen egy olyan szülőt kapott a személyedben, aki mindezen feladatokat legjobb tudása szerint látja el, gondoskodik róla, s élete végéig határtalanul szereti. 

Amikor így, ezen tudás birtokában élitek az életeteket, akkor életetek mindennapja varázslatos, csodálatos, hiszen még a gondok is csak azért adódnak, hogy egymást segítsétek, támogassátok, s tanítsátok. 

Amikor szülővé válsz, mindennapod gyereknappá válik, hiszen amíg fel nem nőa gyermeked, s még utána is meghatározó része lesz az életednek. Sokszor miatta változtatsz a szokásaidon, a napodon, az éjszakákon, s nagyon nagyon sok mindenen. 

S most itt volt a gyereknap, amikor minden róla, a gyerekekről kellett volna, hogy szóljon. Én szívesebben hívnám családi napnak, hiszen ezen a napon ugyanúgy kellene ünnepelni a szülőket, nagyszülőket, mindenkit, aki tesz azért, hogy egy gyermek testi, lelki egészségben nőjön fel.  Tudod -e hogy van a magyar naptárban Családok napja, május 15.- én, csak senki sem ismeri?

Gyermeknap Törökországból ered. 1923-ban Mustafa Kemal Atatürk, a későbbi Török Köztársaság alapítója, a térségben dúló függetlenségi háború idején április 23-át a nemzeti függetlenség napjának, és egyben gyermeknapnak nyilvánította, azért, hogy hangsúlyozza, ők az újdonsült török nemzet jövője. Igazából semmi köze nem volt a gyerekekhez.

Majd ezt vette át az UNICEF is, s  Magyarországon 1950-ben a Demokratikus Nőszövetség szervezésében kezdték újra ünnepelni. A cél ekkor az elmaradott, háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt. Ez már nemesebb cél, ami mára nagyon más lett. 

Tedd a szívedre a kezed, drága szülő! Ha minden megadsz gyermekednek , az idődet, a figyelmedet, a szeretetedet, akkor van -e szüksége arra, hogy még extra programokon vegyen részt, vagy külön ajándékokat kapjon, csak azért, mert gyerek? Ha pedig nem tudod önmagadat adni neki , akkor szerinted a megvásárolt ajándékok pótolni fognak -e téged?  Tudd, hogy téged soha nem lehet pótolni semmivel. Az ajándékot félredobja majd egy idő múlva, a programok közül majd mindig újabb kell,  de a veled töltött időre még öregkorában is emlékezni fog, s mosolyogva meséli majd a gyerekeinek, unokáinak. 

Ha meg akarod, úgy igazán ünnepelni ezt a napot legközelebb, tanítsd meg őt segíteni mindenkin, aki rászorul a segítségre, legyen ez anyagi, vagy szellemi segítség, bátorítás. Tanítsd meg észre venni a szegényebb sorsú társait, s találjátok ki közösen, mit lehetne tenni, hogy ők is boldogabbak legyenek.  Tanítsd meg hálásnak lenni mindenért Istennek, s feléd, aki életet adtál neki, gondját viseled, s vigyázol rá. 

Tanítsd meg szeretni s elfogadni az életet, akár a maga egyszerűségében is. Tanítsd meg, hogy örömét lelje egy egy mesében, egy könyvben, közös kirándulásban, azzal, akit szeret. 

Rajtunk, rajtad, s rajtam múlik, hogy a gyermekek milyen felnőtté válnak, milyen lesz a jövő nemzedéke. Folytathatjuk az eddigi szokásainkat, s tárgyakkal, extra programokkal, nyaralásokkal helyettesítve magunkat, magadat, vagy:

Veszel egy nagy levegőt, s eldöntöd, hogy mindennek, ami nem tetszik neked, ami rossz irányba viszi a gyermeked fejlődését, megállítod. Nem adsz már több energiát neki, egyszerűen kiiktatod az életetetekből. Minden, amit megveszel, amiért pénzt fizetsz, aminek energiát adsz, növekedni fog az életedben. Így nem mindegy, mivel táplálkozol, s mivel táplálod a gyermekedet ( gondolok itt főleg szellemi táplálékra, de lehet más is 🙂 

Tegyünk együtt azért, hogy ez a nap újra a szeretetet, az összefogást, az emberek közötti egységet hozza el!  Ne külön gyerek nap legyen, hanem családi nap, a szeretet napja. Vagy legyen az önzetlen segítés napja, aminek indult itt Magyarországon. Ahogy mindennapunk épp így lehet ilyen. Igazából csak rajtunk áll! De csak akkor jön el, ha teszünk érte.

Áldás rád! 🙏💖

Szeretettel: Balogh Andrea