Minden Ember önàllò, egyedi, független, megismètelhetetlen, szabad indivìdum, beleèrtve a gyermeket is.
Ha tàmogatni akarjuk gyermekeink egèszsèges tudati ès lelki fejlődèsèt, szülőkènt vagy pedagòguskènt, ha azt akarjuk, hogy felnőtt korukban boldog ès teljes èletet èljenek, akkor ezeket erősìtsük bennük.

Ugyanis az a gyermek, aki tisztàban van az egyedisègèvel, függetlensègèvel, önàllòsàgàval, lelki ès tudati szabadsàgàval, annak termèszetessè vàlik ELFOGADNI azt, hogy a tàrsai is EGYediek, a tàrsai is ugyanolyanok, mint ő ès nem akarja legyőzni – meggyőzni – megvàltoztatni őket, nem akar megfelelni nekik, nem akar megalàzkodni ès fölèjük kerekedni sem, mert önmagàbòl kiindulva ELFOGADJA, hogy a tàrsai ugyanolyanok, mint ő, egyediek ès megismètelhetetlenek.A tàrsainkhoz valò viszonyunk gyermekkorban alakul ki, ahogy az is, hogy viselkedünk közössègekben, illetve krìzis – ès konfliktus helyzetben.

Ha a gyermek önmagàt egyedinek, önàllònak, függetlennek, szabadnak tapasztalja, akkor felnőve ugyanezt fogja a tàrsaival szemben is működtetni.
Minden viselkedèsünk, tudatos, vagy tudattalan magatartàsunk gyökere a mùltban, a règmùltban keresendő.

 

Szántó Brigitta