A minap az erdőt jártam. Megcsodáltam a fákat. Szálegyenesen állnak, függetlenül attól, hogy egy meredek hegyoldalon tartják meg az egész törzsüket, a lombjukat, ellenállva a szeleknek, viharoknak. Bíznak önmaguk erejében, s tudják, hogy gyökereik elég erősek ahhoz, hogy ebben a helyzetben is életben maradhassanak. 

Aztán a saját életemre gondoltam, az emberekre körülöttem. Jönnek az örömök, s gondok az életemben, s az ad biztonságot, ha mindig egyenesen állok. Ha a középpontomban vagyok, nyugalomban, szeretetben. Én vagyok az egyedüli, akire igazán támaszkodhatok. Kérhetek segítséget, tanácsot szeretteimtől, barátaimtól, ismerősöktől, de dönteni és cselekedni mindig és kizárólagosan én fogok. Én hozom meg a döntést egy adott helyzetben, én cselekszem, s a felelősség is az enyém. Ahhoz, hogy számomra helytálló döntéseket hozzak, megálljam a helyem az életben, nagyon erős gyökerekre, nagyon erős hitre van szükség. Bizalomra Földanyához, hogy bármi történik, megtart engem, s hit az Istenben, hogy az életem jó irányba vezetem. 

Az út során hibázhatok, de jó, ha tudatos vagyok, észreveszem a hibáimat, s kijavítom őket, megjegyzem, hogy újra ne kövessem el. Így fejlődöm, haladok előre. Egyedüli útmutatóm a hit, az érzéseim, a tudatosságom, s önmagam ismerete.

Bízz Te is magadban! Fontos, hogy hallgass a megérzéseidre, tudd, hogy bármit is mondjanak az emberek körülötted, a kérdéseidre a választ mindig ott találod meg önmagadban. Te döntesz, s a felelősséget is Te vállalod a döntésedért, később majd a cselekedeteidért. Hidd el, hogy jobban tudod a válaszokat, mint bárki más! Isten csodálatos teretménye vagy!!! Hallgass a belső hangodra, ez az az útmutató, ami vezet Téged ebben a zűrzavaros világban!