Tudod -e, hogy mennyire fontos, hogy felismerd mind önmagadban, mind a gyermekedben felbukkanó érzéseket? Amikor tudatosítod őket, könnyebb lesz megérteni, majd meg és feloldani mindegyiket. 

Nagyon sok felnőtt, s gyermek küzd depresszióval, haraggal, féltékenységgel, birtoklási, irányítási vággyal, pánikrohamokkal. Ezt mind meg lehet előzni, illetve orvosolni. Ebben nagy segítségünkre lehetnek Dr. Elisabeth Kübler gondolatai, tanulmányai az érzésekről.

Felnőttként lehetőséged van önmagad meggyógyításához. Tedd ezt megértéssel, elfogadással, szeretettel. Ha pedig szülő vagy, akkor megelőzheted gyermekednél ezeknek az érzéseknek a kialakulását, illetve meg tudod változtatni őket, ha esetleg kialakultak már. Fogadd szeretettel az alábbi gondolatokat, amik segítséget nyújthatnak neked, nektek.  

 

A svájci származású pszichiáter szerint öt természetes, s mindezek mélyén pedig két végső érzelem rejlik. Ezek a szeretet, a félelem, a bánat, az indulat, az irigység. Az öt természetes érzelem a szeretetet és a félelmet is magába foglalja, noha ezek az összes érzelem  alapkövei. A másik három ebből a kettőből ered. Minden gondolatot vagy a szeretet vagy a félelem gerjeszt.

 

Nézzük, hogyan:

 

A szeretet természetes érzelem. Az alapja mindennek. Minden ember, gyerek szeretetre vágyik, s szinte mindent megtesz, hogy ezt vissza is kaphassa. Pici gyermekként kéretlenül áramoltatja, s ő maga is viszonozza, mindaddig, amíg megtanulja szüleitől, a körülötte lévő felnőttektől, a társaitól a szeretet kimutatásának más, társadalmilag elfogadott formáit. 

Ha engedik, hogy a gyermek természetesen, korlátozások és feltételek, tiltások és kényszerűségek nélkül fejezze ki, illetve fogadja a szeretetet, akkor nincs is többre szüksége. Mert az így kifejezett és fogadott érzelem önmagában is tökéletesen elegendő. Ám a feltételekhez kötött, előírásokkal, szabályokkal, rituálékkal és korlátozásokkal  körülbástyázott, irányított, manipulált és elfojtott szeretet természetellenessé válik. 

Akibe belé nevelték, hogy természetesen kimutatott szeretetük nem helyénvaló, hogy elítélendő átélni és kifejezésre juttatni, azok felnőttként nem tudják a szeretetet sem adni, sem elfogadni, azaz nem tudják kezelni, áramoltatni.

A szeretet tartós elfojtása végletesen természetellenes érzelemhez, a birtoklási vágyhoz vezet. 

 

A félelem természetes érzés. A csecsemők mindössze két félelemmel jönnek a világra: az egyik a zuhanástól való félelem, a másik a hangos zajoktól való félelem. Minden más félelmet a környezet alakít ki az emberben, a szülei tanítják meg rá. A természetes félelem célja, hogy óvatossá, körültekintővé tegyen. Az óvatosság a test életben maradását szolgálja. A szeretetből ered – az Én szeretetéből.

Akibe belé nevelték, hogy a félelem nem helyénvaló, elítélendő átélni és kifejezésre juttatni, azoknak bizony felnőttként kell, hogy szembenézzenek minden olyan félelmükkel, amit eddig elnyomtak. 

A félelem tartós elfojtása végletesen természetellenes érzelemhez, pánikhoz vezet. 

 

A bánat természetes érzelem. Ez a részed teszi lehetővé, hogy elbúcsúzz olyankor, amikor nem akarsz elbúcsúzni; hogy kifejezd, kiadd magadból a veszteségek fölött érzett szomorúságot, legyen az egy szeretted, vagy akár egy kontaktlencse elvesztése. 

Ha ki tudod fejezni a bánatodat, egyúttal meg is szabadulsz tőle. Ha a gyereknek megengedik, hogy szomorkodjon, amikor szomorú, akkor felnőttként egészségesen fog hozzáállni a szomorúsághoz, és az esetek többségében gyorsan túlteszi magát rajta. 

Ha a gyereknek azt mondogatják: Ugyan, ne sírjál már! – akkor felnőttként nehézségei lesznek a sírással, hiszen egész életében mást sem hallott, csak hogy ne tegye. Ezért az ilyen emberek elfojtják a bánatukat. A bánat tartós elfojtása végletesen természetellenes érzéshez, depresszióhoz vezet.

 

Az indulat természetes érzelem. Ennek segítségével mondhatod ki azt, hogy: ” Köszönöm, nem”.

Ha a szülők megengedik a gyereknek hogy kimondja, kifejezésre juttassa az indulatát, nem gorombán, s nem fájdalmat okozva a másiknak, akkor felnőttként egészségesen fog hozzáállni ehhez az érzelemhez, és többnyire gyorsan túlteszi magát rajta. 

Akibe belenevelték, hogy az indulat nem helyénvaló, hogy elítélendő átélni és kifejezésre juttatni, azokra felnőttként nehéz idők várnak, mert szembe kell nézniük a saját, s a másik ember indulatával. 

Az indulat tartós elfojtása végletesen természetellenes érzelemhez, haraghoz vezet.

 

Az irigység természetes érzelem. Ez az érzelem hajtja az ötéves gyermeket, hogy elérje a kilincset, mint a nővére, vagy hogy ő is úgy tudjon biciklizni. Arra ösztönöz, hogy újra megpróbáld; hogy még elszántabban próbáld; hogy addig küzdj, amíg sikerrel nem jársz. Az irigység természetes és egészséges érzés.

Ha a gyereknek megengedik, hogy kifejezésre juttassa az irigységét, akkor megtanul ezzel az érzelemmel élni, dolgozni, s motiváló lesz számára. 

Akibe belé nevelték, hogy az irigység nem helyénvaló, hogy elítélendő átélni és kifejezésre juttatni, azokra felnőttként nehéz idők járnak, mert akkor kell szembe nézniük az irigységükkel. 

Az irigység tartós elfojtása természetellenes érzelemhez, a féltékenységhez vezet. 

 

A természetes érzelmek elfojtása természetellenes reakciókat és válaszokat hoz létre. Márpedig a legtöbb ember elfojtja ezeket az érzelmeit. Pedig ezek barátok. Ajándékok.  Isteni eszközök, melyekkel létrehozhatja minden ember a saját tapasztalatait. 

Születéskor kaptuk Istentől ezeket az eszközöket. Arra szolgálnak, hogy segítsenek boldogulni az életben. 

 

Ne fojtsd hát el őket! Éld át, éld meg őket, s engedd gyermekednek is, hogy megélhesse. Tanítsd meg őt úgy kifejezni az érzéseit, ami nem bántó a másik ember, vagy saját maga számára, s mégis lehetősége legyen az adott érzelmét kifejezésre juttatni. 

Értsd meg, miért érkeztek hozzád, hozzá ezek az érzések. Keresd meg az érzelem mélyén búvó szeretetet, vagy  félelmet. Önmagát félti, vagy téged? 

Sokszor a túlzott irányítás mögött is félelemmel egybekötött szeretet húzódik meg. Szereted a másikat, szereted önmagadat, s be akarod biztosítani mindazt, ami jó neked, neki, nektek. Akkor vagy biztos abban, hogy minden rendben lesz, s az, amitól tartasz, soha nem következik be, ha te magad veszed a kezedbe a dolgokat, s minden úgy lesz, ahogy te akarod, elképzelted. De ez nem mindig a legjobb út sem önmagad számára, sem a családodnak.

Az igazi szeretet az, amikor hagyod az életedben Isten vezetését is megmutatkozni. Amikor áramolsz az életeddel, s ez jó érzés is hoz neked. Szeretteid esetében pedig, ha engeded, hogy kipróbálják a saját útjukat, hibázzanak, ha ennek a megtapasztalására van szükségük, s megismerjék önmagukat, s a döntéseik következményeit. 

 

Légy tehát tudatos, mind a saját életed rendbetételében, mind a gyermeked nevelésében. Amikor meggyógyítod önmagadat, s amikor szíved szavára hallgatva, s a megszerzett tudással a birtokodban neveled a gyermekedet, megváltozik, kitárul, s boldog lesz az életetek.