A Nő sok éven át nem jött rá, ki is ő valójában.

Kételkedett a szépségében, az intelligenciájában és az erejében.

Ő volt az, aki mindig is érezte, hogy nem egészen ide tartozik, hiszen, amikor belépett ebbe az életbe, a szellem világához való kötelékei túl erősek maradtak.

Összezavarodott és elveszett volt fiatalként, képtelen volt arra, hogy elfogadja és értékesnek lássa önmagát.

Ennek eredményeként olyan volt, mint egy hajó, amely kormánylapát, s a bizalom vitorlája nélkül akar boldogulni az óceánban az ígéret földje felé.

 

Ő volt az, aki soha nem fogadta el önmagát, bár nagyon éhezett az elfogadásra, és ezt a másokkal való kapcsolatain keresztül kereste.

Ennek eredményeként a többi ember kívánságait leste, az ő örömüket keresve nem kockáztatva meg a konfrontációt, hogy kiálljon önmagáért. Megengedte, hogy mások befolyásolják a véleményükkel, annak ellenére, hogy belülről már érezte szíve útmutatásait.

Hagyta, hogy az igazsága feloldódjon, elvesszen, s hagyta magát irányítani.

Az elfogadás és a szeretet iránti szükséglete olyan nagy volt, hogy nem volt képes arra, hogy mások véleménye ellen cselekedjen, vagy túllépjen rajtuk.

 

Évekig tartott, míg természetesnek vette, hogy irányítják, átnéznek rajta, mindaddig, amíg megértette az üzenetet, s végre elege lett mindebből.

Szenvedése arra kényszerítette, hogy kilépjen ebből az állapotból, ami mindig is túl kényszerítő volt számára.

 

S lelkes keresővé vált, válaszokat keresve.

Meg kellett tudnia, hogy ki ő, s miért van itt.

Meg kellett találnia a módját, hogy megszabaduljon a félelemtől.

Messzire utazott,

Egy mester lábainál ült,

Ősi származású jógi lett

és alkalmazta a tanításokat az életére.

Erős lett,

Felébresztette a szívét

Felébresztette kreatív erejét,

Ennek következtében kinyílt a harmadik szeme.

A képességei gyorsan kezdtek megmutatkozni, mert a fátylak szétváltak, s ő felismerte, hogy ki ő valójában.

Azt is felismerte, hogy az emberek milyenek az álarcaik mögött.

Mivel átlátott az idealizált tökéletesség mítoszán,

értékelni tudta annak a tökéletlenségnek a tökéletességét önmagában és másokban, amelyeknek egyszer ellenállt és elutasított.

 

Ma már tudatossággal jár, s nem bélyegzi az embereket jónak vagy rossznak,

Mindent pulzáló energiaként értelmez, előre kialakított elképzelés nélkül.

Megérti mások zavarodottságát, bizonytalanságát, mert ő már járt ott, és még mindig visszatér erre a helyre, amikor önmagát keresi.

Megérti mások szeretetéhségét, amit ők önzésként, féltékenységként és versengésként jelenítenek meg.

Érzi a sebezhetőségüket, ahogy a sajátját is.

Ismeri a félelmet, ami a szemükben tükröződik, a saját múltbeli drámáján keresztül.

 

De minden mögött látja a derengő fényt, Isten jelenlétét , az emberek minden tagadása ellenére.

Tudatában van ennek az isteni jelenlétnek, amely a testében és a szívében rezeg.

Már nem ítélkezik olyan gyorsan, mert tudja, hogy nem áll azok felett, akik kísértésbe esnek.

Tudja, hogy nem különálló.

És mivel megengedi önmagának, hogy valódi önmaga legyen, elismeréssel és együttérzéssel tud elfogadni másokat olyannak, amilyenek.

 

Már nem akar senkit megváltoztatni,

tiszteli mindenki választott útját, mert

megérti, hogy minden lélek pontosan azt teszi, amit tennie kell saját fejlődése érdekében.

Tehát nem az ő dolga, hogy bárkit is megmentsen a saját leckéitől.

 

Megvilágít, gyógyít, inspirál és bátorít helyette,

emlékeztet másokat az elfeledett istenségükre.

Tükröt tart, hogy az emberek láthassák Istenatyát, Istenanyát önmagukban visszatükröződve.

Az Isteni Női lélek bábája lett, segédkezve annak újbóli felbukkanásához.

 

A félénk, szégyenlős lány átváltozott a bátor, szókimondó, mindenki anyjává.

Kimondja, amit lát, magabiztosan, anélkül, hogy meghátrálna.

Hevesen megvédi azokat, akik védelemre szorulnak.

Ő egy fáklya azoknak, akik elvesztek a sötétségben,

és nem fél mindent megtenni a béke és a szeretet felvirágzásáért ebben a világban.

Ha valaki megpróbálja rávenni valamire, ami a saját tudása ellen szól, ő egyszerűen és kedvesen válaszol: „Köszönöm, hogy megosztottad velem „ és elsétál onnan.

Mert bízik önmagában,

 

Tudja, hogy ő a megtestesült Isteni Anya.

Eggyéválva a vadon Artemiszével, nimfájával.

Ő a könyörületes Tara és harcos Durga, aki átkelt Inanna útján a sötét alvilágba, és királysága birtokában került elő.

Tudja, miért van itt, és teljesíti a célját.

 

Nincs egyedül, ő egy a sok közül,

akik úgy döntöttek, hogy visszahozzák a szeretetet, üzenetként,

útjukként és gyógyító ajándékként.

 

Mike Harrigan

Fordította: Balogh Andrea