Magatartászavar? Nem hiszem! :)

 

 

Minden magatartászavar mögött valami olyan dolog áll, amivel a gyermek nem tud megbirkózni. Hiszem, hogy minden gyermek tökéletesen jön a világra, s mindenkiben benne rejlik az élet megszámlálhatatlan lehetősége. Aztán valami félresiklik, vagy valamilyen szükséglete kielégítetlen marad.

Soha ne hidd el, drága Szülő, hogy a gyermekeddel van a baj! Derítsd ki, miért viselkedik így! Segíts neki! Minél rosszabb, minél kiállhatatlanabb, minél kevésbé tud/akar alkalmazkodni a szabályokhoz, annál jobban szüksége van a segítségre! A kiabálás, a hiszti csak segítségkérés! Ez még mindig jobb, mint a csendes elhúzódás, mert az előbbit mindenképpen észrevesszük. Figyelj rá! Találjátok meg együtt azt, ami ilyen nagy gondot okoz neki! Ha egyedül nem megy, kérj segítséget, találj olyan személyt, akiben mindketten megbíztok! Ne feledd! Soha nem vagy egyedül! 

Téged választott szülőjének azért, mert Te vagy a legmegfelelőbb személy, aki tudja abban támogatni, hogy megoldja a problémáit. Benned van meg az a szeretet, az az erő, leleményesség, amire neki szüksége van! Soha ne feledd, nem véletlenül kaptad ezt a gyermeket, Te is beleegyeztél, hogy hozzád jöhessen. Mindannyian tanítjuk, támogatjuk egymást, s ez különösen így van azokkal, akik a legközelebb állnak hozzánk. 

Ne hagyd sokáig megoldatlanul a problémákat! Nézz szembe velük, s tudd: Mindig meg tudod oldani! 

Hozzászólás

2 hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

15 − négy =